Az érhártya a szem része, amely a sugártesttel és a szivárványhártyával együtt alkotja az uveát.
A következőkben az érhártya felépítéséről, szerepéről, és esetleges megbetegedéseiről tájékozódhat.
Az érhártyát főként vérerek alkotják, elsődleges szerepe, hogy táplálja a retina külső rétegeit, de szabályozza a retina hőmérsékletét is, és szerepet játszik a szemnyomás megfelelő szinten tartásában is.
Az érhártya a retina és a szemfehérje (sclera) között helyezkedik el. Az érhártya oxigénnel és glükózzal látja el a retina idegsejtjeit.
Az érhártyát érintő betegségek
Az érhártyát megtámadhatják gyulladásos betegségek, gyakran a retinával együtt, kialakulhat daganatos megbetegedés és számos más betegség is.
Az uvea gyulladása (uveitis) érintheti az érhártyát is, bár a leggyakrabban a szivárványhártya gyullad be, melynél szemvörösség, fényérzékenység, szemfájdalom, csökkent látás stb. tapasztalható. Az uveitis akár látásvesztéshez is vezethet.
Melanóma
Az érhártyán, a szem fehérje és a retina között melanóma (rosszindulatú festékes daganat) is kialakulhat. Ez a leggyakoribb formája a középkorú vagy idősebb felnőtteknél a szem rákos megbetegedésének. Ha a melanómát nem kezelik, akkor átterjedhet a test más területeire, és akár halálos is lehet. A daganat leggyakrabban a májra terjed át. Gyakrabban alakul ki melanóma a világos bőrűeknél, és azoknál, akik gyakrabban vannak kitéve napsütésnek.
Az érhártya dystrophia egy olyan megbetegedés, amely általában öröklődik, leginkább a férfiakat érinti, és már a gyermekkorban jelentkezhet. Első tünetekként a perifériás látás csökken, illetve éjszaka a látásélesség romlása tapasztalható.
