A szem igen érzékeny szervünk, a látásban nélkülözhetetlen. Maga a szem egy pingponglabdányi méretű gömb. A szem színét a szivárványhártya adja.
A továbbiakban részletesen leírjuk, hogyan épül fel a szem, és miként működik a látás mechanizmusa.
A környezetünket az érzékszerveink által érzékeljük, amelyek közül az egyik legfontosabb a szemünk. E páros szervünk segítségével részesülünk a látás élményében. A szem igen érzékeny szervünk, amelynek védelme többrétű.
A szem felépítése
A szemgolyó a gúla alakú csontos szemgödör (orbita) mélyén ül, melyet körben zsírpárna és a külső szemizmok bélelnek ki. Elölről a szemhéjak, szempillák védik, közvetlenül a felszínét pedig a folyamatosan megújuló könnyfilm tartja nedvesen.
A könnyet a csontos szemgödör külső és felső részén elhelyezkedő könnymirigy és a szemhéjszél speciális mirigyei termelik. A könny elvezetéséről az orr felé a könnycsatorna gondoskodik. Csecsemőkorban viszonylag gyakori ennek a csatornának a szűkülete, melyet átfecskendezéssel, szondázással vagy műtéttel lehet megnyitni és megfelelő masszírozással, cseppentéssel nyitva is tartani.
Maga a szem egy kb. pingponglabdányi méretű gömb, melynek a fala több rétegű. A legkülső réteg a hófehér, rostos igen ellenálló ínhártya, mely elöl – az optikai tengelyben – a teljesen átlátszó szaruhártyában folytatódik. Csecsemőkorban még kissé vékonyabb, ezért a „szemfehérje” kékebb.
Az ínhártyát belülről az érhártya béleli, ezen fekszik a látóhártya, a retina. Ha az ínhártya elvékonyodik (pl. amikor a szemet ellátó erek átfúrják), megsérül, akkor az alatta levő érhártya sötétkékesen tűnik elő. A szem színét a szivárványhártya (írisz) adja, mely az érhártya folytatása. Finom szerkezete, erezettsége, elszíneződése utalhat különböző betegségekre.
A szivárványhártya közepén található nyílás a pupilla, mely lehetővé teszi a fénysugár bejutását a szem belsejébe. A szemfenéken látható a látóideg kilépési helye, a látóidegfő. A látóidegfő és körülötte lévő idegrost réteg elváltozása nagyon fontos a zöld hályog stádiumának megítélésében. A látóidegfő mellett kifelé, a halánték felé található az éleslátás helye, a sárgafolt (macula luteae).
A fényérzékelő receptorok, a csapok ezen a kis területen találhatóak a legnagyobb sűrűségben. A sárgafolt elváltozása – degeneratio, vizenyő, gyulladás stb. – jellegzetes látászavart okoz. A páciens pont azt nem ismeri fel, amire néz, pont ott jelentkezik a torzulás, a homály a látott képen.
A szem belsejét a kocsonyás, gél állagú üvegtest tölti ki, melyet a hajszálvékony üvegtesti határhártya vesz körbe. A szemlencse az üvegtest és a szivárványhártya között helyezkedik el, körben a lencsefüggesztő rostokkal rögzítve.
Hogyan működik a látás mechanizmusa?
A szembe jutó ingerület a látóidegen, látópályán keresztül halad az agyunk felé. A rostok egy része – mely a látóideg orr felől részéről érkezik – az út során kereszteződik. A kereszteződés a magyarázata a különböző típusú látótér kiesési mintáknak, melyek alapján következtetni lehet a látópálya sérülésének a helyére.
A látásélmény a tarkótájékon elhelyezkedő agykérgi látóközpontban alakul ki. Az idegpályák reflexkörei befolyásolják a pislogást, a pupilla tágasságát, szemmozgást stb. Az akaratlagos szemmozgást az agyból és a különböző tekintési alközpontokból kiinduló pályarendszerek irányítják. A szemmozgási zavarokból, szemizom bénulásokból lehet következtetni a sérülés, károsodás szintjére, helyére is.
