Szaruhártya

A szaruhártya a szem elülső részét alkotó, óraüvegre emlékeztető szabályos szerkezetű, átlátszó szövet. Külső és belső felszínét sejtek határolják. Bőven el van látva érző idegvégződésekkel.

Az alábbiakban részletesen ismertetjük a szaruhártya anatómiáját, és azt is, milyen panaszokat okozhat a sérülése.

Az „óraüveg” görbülete jelentősen befolyásolja a fénytörést, ez felelős részben az úgynevezett astigmiás eltérésért, amit a cylinderes szemüveglencsével szoktak orvosolni. A szaruhártya felszínének feltérképezése a szemészeti vizsgálat része.

A szaruhártya felépítése

A szaruhártya vastagsága középen átlagosan 0,5 mm, a széle felé haladva fokozatosan vastagszik, a legszélén már közel 1,0 mm. Ha ennél vékonyabb, akkor kevésbé tud ellenállni a szemgolyón belül uralkodó nyomásnak és jelentősen kitágulhat, előre domborodhat.

Külső és belső felszínét sejtek határolják, melyek között szabályosan rendezett rostok futnak. Az átlátszó szaruhártyában erek nincsenek, a tápanyagot, és oxigént kívülről a könnyfilmből, illetve a belső felszíne felől a csarnokvízből kapja.

A kontaktlencse esetén ezért nagyon fontos a lencseviselés szabályait pontosan betartani, hiszen csak így biztosíthatjuk a sejtek anyagcserjéhez szükséges megfelelő oxigenizációt.

A szaruhártya betegségei

A szaruhártya bőven el van látva érző idegvégződésekkel. Ezért különösen érzékeny minden külső behatásra a szemünk felszíne. Ha a szemünk felszínét védő könny mennyisége nem elegendő, akkor jellegzetes „száraz szemes” panaszok jelentkeznek: szemszúródás, égés, homokérzés, fájdalom stb.

A külső sejtek sérülése (hámhiány, idegen anyag szembe kerülése, égés, vegyszer okozta sérülés, gyulladás stb.) jelentős fájdalommal, könnyezéssel, fényérzékenységgel jár. Az intenzív panaszok addig állnak fenn, amíg a seb be nem hámosodik. A külső hámsejtek – hasonlóan a bőrünk hámsejtjeihez – megújulnak, átlagosan 7 naponta. Nagyon fontos, hogy, ezen sejtek alatti határoló hártya is sérül, akkor sajnos maradandó hegekkel gyógyulhat a sérülés. A hegek egy életen át kísérik a pácienst, jellegzetes látászavart okozva.

A belső sejtréteg a csarnokvíz felől határolja a szaruhártyát, fontos szerepe a rostok szabályos rendszerének védelme, megakadályozva a víz bejutását. Sérülését követően a rostok közé folyadék jut, a szaruhártya vizenyős, szürkés-fehér színű lesz, ami homályos látást okozhat. Szaruhártya átültetése során a beültetett donorkorong „életképességére” is lehet következtetni a sejtek számából, épségéből, alakjukból.

Ha a szaruhártya elődomborodik, akkor kétféle probléma jelentkezhet: a kúpszerű kiboltosulása a keratoconus, gömb formájú kidomborodása a keratoglobus. Az elvékonyodott szaruhártyán speciális kontaktlencsével, majd szükség esetén szaruhártya átültetéssel lehet segíteni. A szaruhártya átültetés során fontos a megfelelő donor kiválasztása, majd az utókezeléssel igyekezni kell a kilökődést, ereződést megakadályozni.

Az egyre finomuló lézeres látásjavító műtéteket is a szaruhártyán végzik, mely a szem fénytörésért jelentős mértékben felelős (átlagosan kb. 40 D). A beavatkozások kiválasztása és végzése során figyelembe kell venni a páciens szaruhártyájának felépítését, görbületét, vastagságát, finom szerkezetét.


close