Szemszín

A szemszín a szem szivárványhártyájának látható színe, melyet elsősorban a gének határoznak meg.

Ausztrál kutatók, ikrek továbbá testvéreik és szüleik – közel négyezer ember – genetikai vizsgálata után fedezték fel, hogy a szemek színéért a melanin (a szem, a haj és a bőr színéért felelős festékanyag, hiánya pedig albinizmust okoz) is felelős.

Még pontosabban: a szemszínt alapvetően a melanint kódoló gén határozza meg. A végleges szemszín általában három éves korra alakul ki, de sok embernek még ez után is változik a szeme színe.

Leggyakoribb a barna szem

A barna szem előfordulásának aránya a legnagyobb a világon, ez a típus tartalmazza a legtöbb melanint. A legelterjedtebb szemszín Ázsiában és Afrikában, míg a legritkábban Észak-Európában, illetve a Baltikumban fordul elő.

A tiszta zöld szemszín a legritkább a Földön, mindössze az emberek 2 százalékának zöld a szeme. Ha mindkét szülőnek zöld a szeme, akkor a gyerekeik is örökölni fogják, mivel a szülőknél mindkét (azaz mind a négy), szemszínt meghatározó gén a zöld színt kódolja. Habár a zöld szemet sokan a kékhez gondolják közelebb állónak, valójában a barna szemnek egy kisebb pigmentációjú változata.

Kék szem csak 6-10 ezer éve létezik

Egy 2008-as kutatás szerint a kék szem egy genetikai mutáció eredménye, ami 6-10 ezer évvel ezelőtt ment végbe. A kék szem előfordulása Európában, illetve és Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália európai eredetű lakosságában a legnagyobb. Skandináviában 80 százalék, Nagy-Britanniában 50 százalék feletti ez az arány. A kék szem foltokban megtalálható Észak-Afrikában, Irán és Pakisztán területén is. Maga a kék szín nem festékanyag, hanem a fény szóródásának eredménye – tudományosan megfogalmazva: a Rayleigh-szórás miatti Tyndall hatás okozza.

Ritka jelenség az eltérő színű két szem – más néven heterokrómia, ami egy szemmutáció, és embernél, állatnál is előfordul.


close